Benikémnek újra elkezdődött az ovi. Féltem tőle, de jól sikerült. Nem volt hiszti reggel, csak kis időhúzás, az oviban meg már nem is érdekelte az apja... Örülök!
Julcsust viszont megviselte megint a reggel: amikor meglátta, hogy a fiúk útrakészek, éktelen ordításba fogott. Szerencsére korán kelt, így aztán elaludt. Később elmentünk sétálni kicsit, imádom, ahogy nézelődik a babakocsiban. Csak kár, hogy csak hátulról látom...
Amikor Beni hazajött, egyből odament Julcsihoz "Juluskám, csak oviban voltam!" szöveggel és közben simogatta a fejét. Julcsi teljesen meg volt hatódva, szerelmetes szemekkel csüngött a bátyján. Én is teljesen elérzékenyültem.
Amikor a gyerekek elaludtak, a gyönyörű napsütésben észrevettem, hogy cinkék repkednek az ablakunk alatt álló fenyőfára. Olyan jó volt nézelődni, kikapcsolni kicsit.
Este leszedtem a díszeket a karácsonyfáról - és amikor már mindent bepakoltam a dobozba, Julcsánk rávetette magát, eltolta a dobozt. Amikor tisztes távolba ért, kiborította, az angyalhajat a nyakába tette, és elégedetten üldögélt ünnepi díszében a gömbök között. Igazi nő!
ÉS! Kivasaltam megint este a másnapi cuccokat. (Mosás után vasalni már rég nem szoktam, mert a szekrényben úgyis összegyűrődik, kétszer meg utálok vasalni.) Eddig mindig reggel csináltam, de sokkal gördülékenyebben mennek így a dolgok. :)
És büszke vagyok magamra, hogy végre újra sikerült egy bejegyzést írnom ide is... :)
Ja: és Julcsi-boszinak újabb két foga tört elő (na persze nem azok, amik tankönyvileg következnének, de hát ő még nem olvasta a könyvet...)! Így 10 fogú lett a drága! :)
1 megjegyzés:
Hát én meg csak most találtam ide. Olvasom ezt is majd ha nem gond. :)
Teljesen meghatódtam Beni szövegén. Zsombi is szokta öcsijét vígasztalni. :) Olyan édesek ilyenkor.
Nekem is van családi blogom ha érdekel küldök hozzá neked meghívót, mert zárt.
Megjegyzés küldése